A második mikrotanításon egy angol órát láthattunk, amelynek témája az angol nyelvű országok étkezési szokásai voltak. Már az elején nagyon megtetszett, hogy az egész óra angolul zajlott, annak ellenére, hogy nem mindenki angol szakos, köztük én sem. A témaválasztás is hasznos volt, hiszen az érettségi, nyelvvizsga állandó témája az étkezés, emellett az interkulturális kompetencia fejlesztésére is hangsúlyt fektettek. Ugyanis ezáltal megismerkedtünk más országok különleges ételeivel.

Csoportban dolgoztunk, minden csoport egy-egy ország étkezési szokásait dolgozta fel a Google Slides nevű alkalmazással. Nagyon jó volt, hogy egy közös felületet hoztunk létre, ahol láthattuk a többiek munkáját is. A slide-ok hívószavakkal voltak előre ellátva. Szöveg alapján kellett kitölteni. Viszonylag hosszú szöveget kaptunk, így felosztottuk egymás között, hogy a végére érjünk.

Ezt követően prezentálni kellett azt, amit alkottunk. Mindenki előtte kapott egy cetlin egy feladatkört (író, szóvivő). Ezzel az eszközzel érték el, hogy mindenki ki vegye a részét a munkából, ne legyenek lazsálók.

Az értékelés szóban zajlott, az írásbeli szövegalkotás közben, majd a referálás után is. 

Azt gondolom, hogy nagyon jó volt, hogy úgy építették fel az órát, hogy mind a szóbeli, mind az írásbeli kompetenciánk fejlesztve legyen, hiszen ez egy nyelvi óra elengedhetetlen eleme. Összességében egy nagyon jól felépített órán vettem részt, kedves és felkészült tanárokkal.

Az első mikrotanítás egy földrajz óra. Az óra témája a világ globális problémáit dolgozta fel. A téma nagyon izgalmasnak ígérkezett. Az órát egy frontális előadással kezdték, ami felvezette a témát. Bár kicsit hosszúra sikerült. Emellett néhány technika nehézség is nehezítette a tanárok dolgát. (szétesett a prezi) A PPT-vel kapcsolatban, szerintem kicsik voltak a betűk, nekem nehezen volt látható. 

A frontális előadás után csoportmunka következett. A csoportokat egy TeamUp nevű alkalmazással hozták létre.  Minden csoport kapott forrásokat, és azok alapján kellett dolgozni. A csoportokhoz tartozott egy vezetőtanár, aki irányította a csoportot. Miután feldolgozzuk csoportban a témánkat (éhezés, ökológia lábnyom stb.) a többieknek kellett prezentálni azt. Minden csoport csak a saját forrásával rendelkezett, így a többiek nem látták azokat a grafikonokat, amiről beszéltünk. Így könnyen előfordulhat az, hogy nem figyelnek a másikra. Érdemes lett volna a prezibe beiktatnia forrásokat és kivetíteni az, így mindenki számára látható lett volna. 

Az értékelés a csoportmunka alatt zajlott. Különösebben nem emlékszem kiemelendő megnyilvánulásra, amelyben értékelő lett volna. A segítő tanár irányította a csoportot, de nem adott visszajelzést. Kicsúsztak az időből és valószínűleg ez játszott ebben közre. Hiszen az időnyomás miatt szerettek volna végigérni a feladatokon és az értékelés volt úgymond a legkevesebb, amit kihagytak.

Azt gondolom, hogy az óra célja, ami az új ismeretanyag átadása volt teljesült, a feladatlap, amit készítettek jól felépített volt, ahogy az is látszott, hogy sokat készültek az órára és motiváltak voltak. 

A Digitális Pedagóguskonferencia keretén belül Rémán Izabella: Versengés helyett együttműködés, tanulás és hivatás a digitális korban című előadását hallgattam meg. Az előadó érdekessége, hogy nem pedagógus, hanem egy vállalat munkatársa.

(A bejegyzésben kiemelek egy-egy mondatot az előadáson elhangzottakból és arra reagálv építem fel a posztot.)

- Minőségi változás, amely meghatározza a jövő munkaerő piacát. A versengés társadalmát felváltja az együttműködés társadalma. Módszerek helyett a belső hozzállásunkat kell megváltoztatni, ebben áll a paradigmaváltás.(Organikus csapatok - kivel dolgozol? nő az egyéni felelősség, az iskolai papírok helyett előtérbe kerül a jó kommunikáció, a tanulás iránti vágy, az együttműködés képessége, tudásmegosztás, tehetség mobilitás)  

- A tanulás új formái és intézményei: 

 >lineáris tanulási folyamat helyett, a tanulás hatékonysága, módja, gyorsasága = sikeres karrier

Egyre kevésbé lényeges, hogy ki hol végzett, a személyiséged milyen közös metszetet alkot a csapattal, ill. milyen hamar tud a személyiséged a csapatba beilleszkedni = együttműködés, fontos még az együtt tanulás képessége

Sokkal fontosabb ma már, hogy milyen kompetenciákkal rendelkezel, ahogyan azt az előadó is elmondta, mint az, hogy milyen papírral rendelkezel. Én személy szerint kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, nem az állítás igazságát vitatom, hanem ezt, hogy ez ma Magyarországon valóban így lenne-e. Én inkább azt látom, hogy elindult ez a folyamat, de hosszú még az az út, amikor ez valóban így lesz.

- A klasszikus oktatási intézmények nem képesek naprakész tudást nyújtani. A versenyszférának nem erre van szüksége.  A cégek nyújtanak a fiatal munkaerő számára valóság kompatibilis tudást. Az előadó ezen állításával maximálisan egyetértek, hiszen magam is ezt tapasztalom az egyetemi képzésem során, rendkívül elmélet alapú az képzés, a gyakorlat a minimálisra redukált. ( Ötöd évben kezdünk el csak tanítani...)

- Egy tanulmány szerinte az állami szervezetek, ahová az oktatási rendszer is tartozik, reagálnak a leglassabban a társadalmat érintő változásra, a digitális fejlődésre. Erre az állításra is  a saját tapasztalataimból tudok reflektálni. Hiszen ha a saját középiskolai tanulmányaim során kb. kétszer dolgoztunk csoportban, vagy tartottunk kiselőadást, projektmunka pedig egyáltalán nem is volt. Az egyetemen olykor túltolt - tudom, hogy nyugati egyetemeken ez az alap, természetes munkaforma- csoportmunka az első évben nekem nagyon szokatlan volt, nem is szerettem csoportban dolgozni. Mára ez a hozzáállásom megváltozott, és sokkal inkább vallom magam csapatjátékosnak, mint korábban. 

Azt gondolom, hogy az együttműködésre, kooperatív munkára való nevelés az egyik legfontossabb feladatunk pagógusként, hiszen ezzel a diákok olyan kompetenciák birtokában elsznek, amellyel képesek lesznek megállni a helyüket a munkaerő piacon. És akkor nem mondhatják, hogy " na hol veszem ennek hasznát az életben..." :)

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=hCtK3fBYn8A

A mikrotanításunk során egy interaktív irodalom órát tartottunk. Az óra keretén belül a Fakebook nevű oktatási célból létrehozott portállal dolgoztunk. Az oldal alábbi linken érhető el: https://www.classtools.net/FB/home-page

Az óra célja a Nyugat első nemzedékének az alkotóinak az összefoglalása volt. A témaválasztás azért esett erre, mert azt gondoltuk, hogy ebből a korszakból lehet mindenkinek a legtöbb ismerete.

A csoportot 7 kisebb 2-3 fős csoportra osztottuk. Mindenki kapott egy képet, amelyen egy költő / író szerepelt és azonos költő / írók alkottak egy csapatot. Néhányaknak gondot jelentett felismerni a szerző arcképét, de ebben segítettünk. Így végülis mindenki megtalálta a helyét a csoportban.  

Az óra elején a motivációt egy szerencsekerékkel keltettük fel, amelyen kipörgették a nyereményt, miszerint a dolgozat utolsó perceiben lehet használni a füzetet. Azt gondolom, hogy az ilyen jellegű meglepetés / motiválás az iskolákban is működhet.

Értékelés és visszajelzés csak szóban történt, a feladatok megoldása közben adtam visszajelzéseket.

Többen kritizálták a csoportban, hogy ez a módszer nem megfelelő összefoglalásra. Egyrészről azt gondolom, hogy élesben én is egy projektkeretében próbálnám ki a Fakebookot. Több órára lebontva, így sokkal jobban el lehet mélyülni benne. Az apróságokra nagyobb hangsúlyt lehet fektetni. Viszont ezen a mikrotanításon nekem az volt a legfőbb célom, hogy magát a módszert bemutassam a csoportnak, mert ez egy nagyon kreatív, interaktív órát eredményez(het). Másfelől, azt gondolom, hgy az összefoglaló óra már nem az új ismeretanyag megszerzésére, elmélyítésésre szolgál, hanem rendszerez, vagy ahogy a nevében is szerepel, összefoglal. Így nem értek egyet azzal a kritikával, hogy ez a felület nem alkalmas arra, hogy megtanulja a szerzőről az elvártak. Nem is ez a célja ennek a felületnek, hanem egy kreatív, játékos rendszerezés.  Ami akár  (tudom, hogy utópisztikus elképzelés) még azt is eredményezheti, hogy a kötelező műveken kívül mást is elolvas a szerzőtől.

Azt gondolom, hogy a jövőben mindenképp egy projekt keretén belül hasznánám a Fakebookot. Összességében az óra élménye számomra egész pozitív. A visszajelzésekből tanulok, és a jövőben hasznosítom. (már amelyiket lehet...)

A harmadik mikrotanítás egy történelem óra volt, amelyen a reformkorral, Széchenyi és Kossuth politikájával foglalkozunk. Alapvetően szeretem a történelmet, így volt egy belső motiváltságom az óra előtt.

Az órát véleményvonallal kezdtük. Ezt követően csoportokban dolgoztunk tovább. Azt gondolom, hogy a csoportok túl nagyok voltak, így előfordult az a jelenség, hogy valakinek egyszerűen nem jutott feladat vagy nem csinált semmit, mert a csoport nagysága miatt nem volt rá szükség. Ugyanakkor a téma miatt érthető volt a 2 csoportra való bontás. Ugyanis a források feldolgozása utána 2-2 főnek vitázni kellett egymással. Az egyik csoport Széchenyi, a másik Kossuth nézetet képviselte. ( Előtte ezeket dolgoztuk fel a források alapján) A vita nem sikerült konstruktívra, viszont az ötletet nagyon jónak találom, hiszen ezzel a diákok érveléstechnikája, vitakultúrája is fejlődik. A vitázást a saját óráimon egy módszerrel végezném, hogy abban mindenki részt vegyen, méghozzá úgy, hogy a diákok szemben állnak egymással ( az egyik sor a pro, a másik a  contra)  és dobálják az érveket. Pl.: az pro csapat első embere mond egy érvet, amire a vele szemben álló, a contra csapat első ember reagál, amire a pro csapat 2. embere válaszol és így tovább. Azt gondolom, hogy ezzel a módszerrel kivédhető az, hogy bizonyos emberek lustálkodjanak a az órán.

https://www.liveworksheets.com/id/it2834ml A linken található feladatot használtuk az óra elején. Nagyon tetszett, jó ötletnek találom, szívesen használnám majd én is a későbbiekben. Nyelvi órán például egy szöveg 2 szereplőjének a tulajdonságait lehetne ilyen módszerrel összegyűjteni, akár versenyt is lehet belőle csinálni.

Az értékelés önértékelés is volt egyben, hiszen egy papírra le kellet írni, hogy ki mit visz magával az óráról. Az egyetemen is sokszor találkoztam már ezzel a módszerrel. Hasznosnak találom, hiszen így mindenkinek kötelező véleményt formálni és reflektálni. Összeségében jól éreztem magam az órán. A papíralapú források kcisit unalmasak voltak, viszont jó volt, hogy az internetet lehetett hazsnálni mellé. Viszont egy olyan nagy létszámú csoportnél, mint amivel mi doglozunk órán, nem elegendő egy forrás. Szerintem legalább 4-5 forrásra van szükség, hogy ketten tudjanak nézni egyet, vagy arra hogy digitálisan is elérhető legyen. 

Ezen az órán 4 tanár közül csak az egyikük volt földrajz szakos, a többiek nyelv szakosok voltak. Az óra nagyszerűsége abban állt, hogy sikerült mindannyiuk szakját a földrajz órába integrálni. Még hozzá úgy, hogy a csoportot 4 részre bontották. Minden csoport egy országot jelölt. Az adott országot pedig az a tanár képviselte, aki azon a nyelvszakon tanult. Így volt egy Nagy-Brittania csoport, egy anglisztikás lánnyal, egy Németország csoport, germanisztikás vezetővel és Skandinávia, egy skandis lánnyal.

Ezen az órán a tanároknak bőven akadt dolga. Hiszen meglehetősen sok, váratlan fordulatot kellett megoldaniuk. Mint pl.:  a csoportfelosztásnál, amely úgy zajlott, hogy mindenki kapott egy QR kódott és azt beolvasva kellett a teremben elhelyezett fokhálózaton belül megtalálni az "országod" fővárosát. Itt adódott az elsó kis baki, miszerint túl sok ember került Finnország fővárosába, viszont ezt a helyzetet a tanárok gyorsan és rugalmasan megoldottáké s áthelyeztek néhány embert másik országba. Ezt követően a Dropbox nem akart működni. Ez a probléma is gyorsan megoldódott egy pendrive segítségével.

A csoportok feladata az volt, hogy a forrásokból ki kellett gyűjteni az információkat és Padletben egy jegyzetet készíteni. Ez rendkívül hasznos, hiszen láthattuk a többiek munkájának eredményét is. Könnyen szerkeszthető, átlátható felület. A saját tanításom során is szívesen alkalmaznám. Például egy brainstorming feladatra egy bizonyos téma felvezetéséhez.

Ezután egy mozaik módszerrel az országok emberei bemutatták egy másik országnak a saját országukat. Itt volt némi kavarodás, hiszen kétféle feladat forgott. Ez azt érzést keltette, hogy a tanárok sem uralják a helyzetét, vagy nincsenek tisztában a feladattal. 

Az értékeles egy Google Kérdőív segítségével zajlott. Emojikkal kellett az órára visszajelzést adni. Ezt a módszert rendkívül ötletesnek és kreatívnak tartom.

A sok nehézség ellenére egy jó órát sikerült összerakniuk, főleg, hogy nem földrajz szakos volt a csoport nagy része. 

Források a Padleten kívül:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeEpg03PCPCx8WKW8dr03obLZ_HdwcHhdsOHswL4ZWf0Cd7fg/viewform

Ma egy olyan IKT alkalmazásról olvashattok, amely számomra új volt, viszont kipróbáltam és most megírom a tapasztalataimat.

Az alkalmazás nem más, mint a Padlet. A felületet mind a német mind pedig a magyartanításban hasznosnak találom.

Német óra:

Adott egy témakör, amelyben új szavakat, kifejezéseket és nyelvtan is tanulnak a diákok. A téma feldolgozása során folyamatosan használják, szerkesztik a Padlet felületét. Páronként dolgoznak. Az adott téma szókincsével és nyelvtanával kell a diákok mondatokat itt rögzíteniük. Így egy – egy új szó páronként különböző mondatokban fordul elő, elősegítve ezzel a könnyebb tanulást.  Egymás munkáit javíthatják, visszajelzéseket adhatnak egymási nyelvtani helyességére.

Magyar óra:

Adott egy témakör, pl.: kreatív írás. Megadok egy mondatot. Amely egy szöveg kezdő mondata. Ezt követően kell egy rövid történetet írni. A végén el lehet olvasni a többi csapat munkáját, és megnézni, hogy egy adott mondat kinél milyen kreatív kiskapukat nyitott meg.

A Padlet nagy előnye, hogy otthonról is elérhető, bárki szerkesztheti, jól átlátható. Viszont a szokásos kérdés itt is felmerül, rendelkezik-e az iskola megfelelő infrastruktúrával. (wi-fi, laptopok).

Az utolsó mikrotanítás a fél évben egy kémia óra volt. Sosem rajongtam a kémiáért, az óra után sem történt meg az áttörés. Így a motivációm az óra előtt, alatt és után is nulla maradt a kémiával kapcsolatban.  Pedig mondhatni elég sok mindent bevetettek a cél érdekében. AZ óra elején youtube videókkal próbálták meg felkelteni az érdeklődést. Amiről azt gondolom, hogy egy osztályban jól működhet. Megmutatja, hogyan működnek a „valóságban” az elemek, amelyekről az órákon szó van.

A videókat egy előzetes  szintfelmérő követte.  Ami abból a célból hasznos, hogy a csoport képességeit felmérj, viszont valódi értelmét nem láttam az órán, hiszen az eredményekhez nem igazították az óra menetét. Így ebből a szemszögből nézve az előzetes tudásfelmérés értelmét vesztette.

A feladatok felépítése érdekes volt, ötletes volt a táblázat, amit kialakítottak. Látszott, hogy van benne munka. Viszont a csoportok 4-5 fősek voltak. Ezzel a létszámmal nem lehet hatékonyan dolgozni. Én sem csináltam szinte semmit ebben a feladatban. Így éles tanítás során is el fog fordulni, hogy ilyen létszám mellett lesznek olyanok, akik nem csinálnak semmit.

A saját szakterületem szívesen használnék én is videókat, pl. ismert színészek előadásában verseket hallgatnánk meg vagy németül zenéket, majd a zeneszöveggel kapcsolatban lennének feladatok.

Különösebb értékelő módszerre nem emlékszem az óráról, a végén megjutalmazták mindenkit egy csokoládéval, ami rendkívül kedves gesztus volt a tanároktól. Erről a fajta értékelésről azt gondolom, hogy olykor-olykor a közoktatásban is megállja a helyét. ( Már amennyire a pedagógus büdzséje ezt engedi).

November 14-én, kedden (mint mindig ) egy matematika órán vettem részt. Vérbeli bölcsészként nem annyira hozott lázba a matek óra, főleg este 4-kor. Az érettségi óra nem foglalkoztam sokat matematika számításokkal, leszámítva azt, hogy megjött-e a már szoctám vagy sem. (hehe)

Nem mondom, hogy az órát követően szívesebben lennék matek szakos, viszont a tanárok sokban hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a mumus tárgyat kicsit szerethetőbb helyre tegyem magamban.

Az órát megelőzően két hasonló alkalmazást kellett letölteni. Az egyik ilyen alkalmazás az One Touch Draw volt. Ezzel felkeltették az érdeklődésemet az óra iránt. Párokat alkotva kellett különböző nehézségű pályákat megoldani. Majd levonni - vagy erősen próbálni - a következtetést, hogyan lehet egy vonallal összehúzni különböző alakzatokat. A tanárok figyeltek arra, hogy a párok úgy álljanak össze, hogy legalább az egyik tagjuk konyítson valamit a matematikához vagy legalább a középiskolából valamiféle szeretet legyen benne a tantárgy felé. Nekem szerencsém volt, egy reál beállítottságú emberrel kerültem össze.  A tét nélküli játszadozás követte egy elméleti előadás. Az előadás után pedig egy verseny, amelyben az nyert, aki adott idő alatt legtöbb pályát tudta teljesíteni.  

Az órán engem a verseny része motivált a leginkább. 10 perc állt a rendelkezésünkre. A motivációnak meg is lett az eredménye, hiszen a csapatunk az első helyezettek között végzett.

Ezek az alkalmazások jól mutatják, hogy milyen jól és hasznosan lehet őket alkalmazni az oktatásban.  A figyelem fenntartásának és a motivációnak is egy remek eszköze. Az órán használt két alkalmazást én nyelvórán vagy magyar órán kevésbé tudom hasznosítani. Viszont biztosan vannak olyan alkalmazások, mint pl.: a Duolingo, amelyet lehetne használni.

A verseny szituáció magába foglalta magát az értékelést is. Hiszen a verseny végeredménye egy azonnali visszajelzés a diákok részére.

Összességében nagyon kellemes órának értékelem, tök jó érzés tudni, hogy milyen szisztéma alapján működnek a kipróbált alkalmazások, jó tisztában lenni azzal, hogy mi a titka a játéknak. Ez volt a motivációm az óra előtt, amely kitartott végig.

Sziasztok!

A mai bogbejegyzésemben egy újabb digitális tananyagforrással ismerkedhettek meg. Számtalan formája elérhető ezeknek ma már az interneten. Én a zanza.tv c. portált választottam ki, erről olvashattok ma részletesebben. 

A zanza.tv egy ingyenes, bárki számára elérhető oktatási portál, amely az alábbi linken érhető el:

https://zanza.tv

A weboldalon a legfontosabb érettségi tárgyak mellett találkozhatunk még filozófiával, etikával és társadalom ismerettel is. Viszont idegen nyelvi szekcióval nem rendelkezik ( egyelőre).

Magyar és némettanárként a két szaktárgyam után szerettem volna kutakodni. Mivel német oktatási anyaggal nem rendelkezik az oldal, így értelemszerűen maradt a magyar nyelv és irodalom. Nyelvészeten belül a kommunikáció témakörét választottam ki. A kommunikáció tényezői és funkciói tananyag a 9. évfolyam számára készült.  A kommunikáció témakörét a középiskola első évfolyamán tanítjuk. Azt gondolom, hogy az  általam megtekintett digitális tananyag hasznos lehet az érettségire való felkészülésben. Úgy látom, hogy az utolsó évben az idő szűkössége miatt kevés idő jut az korábban megszerzett tudás rendszerezett, alapos ismétlésére. Ehhez tud nagyon hasznos segítségként szolgálni a zanza.tv portál. A kiválasztott digitális tananyagforrás alkalmazásának hasznát leginkább abban látom, hogy kerek, tömör összefoglalót ad a témáról. A megtekintett videó (és mellette a további videók is!) hozzásegít ahhoz, hogy a 12. évfolyamon, érettségi előtt álló tanulók a tananyagot átismételjék. Az idő szűkössége miatt a tananyagot az elejétől a végéig átismételelni nincs lehetőség. Viszont az óra keretén belül közösen megtekintenénk pl. a Kommunikáció témakörébe tartozó videót.

A video előhívja a diákokban a korábban már megtanult, beépült tudást (remélhetőleg) ezzel a témakörrel kapcsolatban. Így sokkal hatékonyabbá, gyorsabbá tehető az összefoglalás, ismétlés, amit egy feladatlappal kiegészítenék, hogy gyakorlati oldalról is „hozzányúljanak” a témához. Vagy otthon házi feladatként is meg lehetne nézni a diákoknak a kiválasztott videókat, így az órán ezzel akár egy csoportmunka keretén belül lehet átismételni, gyakorolni a témakört/témaköröket.

Nem csak a diákoknak,hanem a pedagógusnak is sok-sok óraötletettel szolgálhat. Próbáljátok ki, és használjátok bátran,